Pilisi Szentjánosbogár Régió
Főmenü
 
Pilisvörösvári klub
 
A Szentjánosbogár
 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Látogatottság
Indulás: 2005-05-03
 
Egyebek

Click for Budapest, Hungary Forecast

Who links to me?

 
Vörösvári blog
[22-3] [2-1]

2008.08.02. 01:08 Idézet

Sziasztok!

Csak meg szeretném osztani veletek a bogárklub-táboros élményeinket.
5. éve él a bogárklubunk, és idén úgy gondoltuk, hogy vagyunk már elég idősek (10-14 évesek) ahhoz, hogy a bogártáborokon kívül is szervezzünk magunknak egy külön bogárklub-tábort. Szerveztünk.

Képek a táborról itt:

  2008.07.29-31. 3 napos klubtábor - Mica (és a klub) képei

  2008.07.29-31. 3 napos klubtábor - Czanna (és a klub) képei

Vázlatosabb leírás a hétvégéről pedig itt:
A tábort a Kő-hegyre szerveztük, 3 napra (2 éjszakára), ahol a Czibulka János Menedékház mellett néhány sátorban laktunk (www.kohegyihaz.hu). A helyet minden más klubnak, családnak, embernek szívesen ajánlom, ha elolvassátok, talán megértitek, miért... :)

Július 29-én, kedden mentünk fel Pomáz felől gyalog a zöld jelzésen (4 km mindössze), amelyen a János forrás friss és jéghideg vizét is útba ejtettük, illetve a házhoz érkezés előtt a Petőfi kilátóban is elidőztünk negyed órát, annyira lenyűgöző a táj onnan.

Az első nap délutánjára sátorverést, rőzseszedést, és a hellyel való megismerkedést terveztük, majd pedig a fél délutánt át röpiztünk a házból kölcsönkérhető komplett röpipályával. A napot még színessebbé tette az esti órákban megérkező két lovas is (ld. képek), akik a Lipicai Ménesből származó gyönyörű lovaikkal ingyen körbevezettek mindannyiunkat a ház előtti réten, és rengeteget meséltek a lótartás szépségeiről. Ezzel alaposan előkészítették nekünk a másnapi - valóban tervezett - lovaglást, és így azok is várták már, akik amúgy féltek a lovaktól. Még azt is megtanították egy-két instrukcióval, hogy hogyan tudjuk egyedül is vezetni a lovat, így több kisbogarunknak is hatalmas élmény volt, hogy egy-egy kört egyedül tehettek meg, volt, aki még ügetni is megtanult pár métert.
Este, vacsi után még sütögettünk a tábortűznél, majd lefekvés előtt kinéztünk a kilátóból, ahol eszméletlen szép és megnyugtató volt a hegy aljában lévő Pomáz és a nagyon távoli, pici Budapest néma, foszforeszkáló fényeit nézni. Közben pedig a csillagokról, az éjszakai fények mivoltáról, "működéséről" beszélgettünk a gyerekekkel.

Másnap reggeli után a fenemód lusta (épp ezért teljesen veszélytelen) Csibészt ültük meg, akin a házban dolgozó nővérem, Kati, mindenkit elvitt 10-15 percre a hegycsúcs körüli rövid turistaúton. Aki még nem kirándult lovon, az most biztos kedvet kapott hozzá, hogy lóval menjen ezután bárhová, vagy szerepet kérjen egy kis westernfilmben, annyira hűűűűű...
Délben, ebéd előtt Boldival és Áronnal (két fiúbogarunkkal) lementem Pomáz felé a János forrásig megtölteni néhány kulacsot, de ez csak ürügy volt ahhoz, hogy lejöjjenek velem az időközben meglepetésként megérkező Czannát - és ajándékba vett dinnyéjét :) :) :) - felkísérni. Miután felértünk, és a gyerekek is visszaérkeztek a földre Czanna nyakából, megebédeltünk. Döfönyeként pedig íjászkodtunk félórát a közeli lovas tanya lovászával, aki egyébként lovas-íjász bemutatót is szívesen tart, ha előre egyeztetünk vele.
Délután pedig a gyönyörű, aranybarna Lindán lovagoltunk, akit szőrén ültünk meg, hogy azt is megtapasztaljuk, milyen érzés, ahogyan a ló mozog alattunk. Ezután pedig a csajok hálából befonták a sörényét nemzeti színű szalagokkal. Szép lett. :) - lásd a fotón.
Este lesétáltunk a közelben lakó kovácshoz és segédjéhez (aki amúgy Szabolcs atyához többször ment már misére Dobogókőre, így aztán névről a bogarakat is ismeri, és mosolyogva kérdezte, hogy "csak nem egy bogártábor van a környéken?!", mikor meglátta néhányunkat bogárpólóban feszíteni). Ők bő két és fél órán át csak velünk foglalkoztak, és mindent elmeséltek a kovács mesterségről, amit csak lehetett - szerintem. De persze nem csak meséltek, hanem közben meg is mutatták, mi hogyan működik, milyen forró fél méterről az 1800 fokos tűz, milyen színű az 1100 fokon izzó vas, és hogy azt hány tucat eszközzel lehet megművelni. Ki is próbálhattuk a kalapálást ki-ki egy-egy vasdarabon, amelyet aztán a mester és segédje meg is formáltak nekünk négyzetre, csigára, szívre, vagy éppen a "Réka" R-betűjére. Ez sem volt egy apró élmény.
Az estét szalonnasütéssel és spontán csillag-hullócsillag-műhold- és villámnézéssel zártuk a fűben feküdve, illetve a villámokat egy padon ülve néztük (ami azért volt nagy szám, mert mi a távoli felhők magasságából - kb. 500 méteren - néztük a 30-40 km-re lévő vihart, és teljes egészében láttuk oldalról, keresztmetszetben, ahogy a villámok a távoli település - talán Dunakeszi - felett becsapódtak a földbe hatalmasat cikázva előtte - ilyet is csak a National Geogpraphicon láttunk eddig...)

Csütörtök reggel kaja közben lódobogásra lettünk figyelmesek, de néhány másodperc múlva már fel is tűnt a lovas tanyáról az egy csapatként felvágtató 11 ló. Büszkén és délcegen vágtáztak el a sátraink előtt, ahol aztán legelni kezdték ők is a reggeliüket. Gyönyörű látvány voltak, és a lovásztól is jófej dolog volt, hogy miután összerámoltuk a sátrakat és meg is ebédeltünk, ránk bízta a lovait. Inni vittünk nekik, de azt is megmutatta, hogy hogyan terelhetjük őket száraz, zörgő levelű ágakkal, ha a nagyobb fű felé akarjuk küldeni őket, sőt mi több: Áronunk a karikás ostorral is úgy megtanult bánni, hogy csak úgy visszhangzott az erdő, ha használta. Szerintem nézett is egy nagyot az anyukája, mikor épp vele beszéltem telefonon, mikor kérdezte, hogy mikor érünk haza, én meg azt válaszoltam neki, hogy nem sokára elindulunk, de előtte Áron fiad áttereli a féltonnás lovakat a rét másik oldalára, hogy onnan is foggyon a fű - és közben csak úgy ropogott az ostor a telefonban.

Végül elbúcsúztunk a háziaktól és a lovaktól, de azt hiszem egyhangúan megegyeztünk a klubbal: jövőre is itt nyaralunk... :)

És egy kis reklám, ha bővebben érdekel a hely:
A ház honlapja: www.kohegyihaz.hu
A menedékház összkomfortos(nak tűnik: mi fürödtünk, főzettünk, egyéb infrastruktúrát használtunk benne - ez az 1000 Ft-os sátorhely/fő/éj árában benne van - házban alvás 4-6 ágyas szobákban 2000 Ft/fő/éj), de büfé is üzemel, ahonnan kisebb mennyiségben kaphatunk kaját és innivalót is (ha egyedül, vagy szűk családdal megyünk), de ha előre egyeztetünk, akkor a kajánkat és a vizünket is felhozzák dzsippel, és akár meg is csinálják megegyezés szerint, de magunk is bográcsozhatunk, süthetünk a réten. (minden igényt érdemes előre egyeztetni...)
A házból kölcsönkérhetők könyvek, szabadtéri és társasjátékok is (tollasok, komplett röpi pálya felszerelés, frizbi stb...)
- Na, ez volt a reklám helye! :)

Ahoy! Mica


2008.03.01. 16:26 Idézet

ÚJ KLUBUNK INDULT!!!

Dobó és Braun Orsinak ma volt az első bogárklubjuk, amit ők tartottak az 5-9 éves csemetéknek. 3-4 kicsit még elkaptam az utcán, meg otthon, és elég lelkesen mondták, hogy tök jó volt. Smile
Nagyon nagy segítség, hogy elkezdték, és jó volt látni a pöttyök arcát is, amikor mondtam egy-kettőnek, hogy "na, most már neked is van saját bogárklubod!" Smile

Köszi Orsi és Orsi!


2007.06.03. 10:52 Idézet
Szép volt ma. Métáztunk a szántói klubbal, most ők jöttek vendégségbe ismét. De sajna kiment a bokám egy rossz ugrástól. :( Most fáslizva fázik a hűtő géltől, ami jólesik neki.

Még két klubot tervezünk tartani az évben. A jövő heti egy "normál" menetrendű lesz valószínűleg, a 16-i utsó pedig még nem tudom, hogy milyen, de remélem sütizős... :)

2007.05.19. 22:45 Idézet

Az utóbbi egy-két hónapban szerencsére megint belendültünk és nem nagyon maradt el egy klub sem. Tegnap viszont kicsit rendhagyók voltunk. Nem szombaton, hanem pénteken találkoztunk délután 4-kor, és átmentünk Pilisszántóra, Ági és Balázs klubjára, mert már ők is átjöttek egyszer, és meginvitáltak minket.

Először megnéztük, hogy ők hol szoktak klubolni (egy tip-top templomkertben szépidőben vagy egy dohos, de épp ettől tök hangulatos, régies szobában.)

Első körben papsapkáztunk a kertben, majd egy 20 perces séta után métáztunk egy réten.
Nagyon tuti környezetük van a szántóiaknak. A Pilis hegy lábánál és úgy az egész hegység szívében van a falu, hangulatos egy hely az biztos. Laknék ott.

Nagyon keveset fotóztam, de néhány jobb kép azért akad:
http://emmausz.uw.hu/pbckep/dscf0372.jpg
http://emmausz.uw.hu/pbckep/dscf0373.jpg
http://emmausz.uw.hu/pbckep/dscf0374.jpg
http://emmausz.uw.hu/pbckep/dscf0375.jpg
http://emmausz.uw.hu/pbckep/dscf0393.jpg
http://emmausz.uw.hu/pbckep/dscf0394.jpg
http://emmausz.uw.hu/pbckep/dscf0408.jpg
http://emmausz.uw.hu/pbckep/dscf0413.jpg
http://emmausz.uw.hu/pbckep/dscf0414.jpg


2007.03.31. 22:18 Idézet

Na jól elhanyagoltam a blogot az elmúlt hónapokban. Ahogy egy kicsit a klubot is. Bár erről nem a lustaságunk vagy a nemtörődömségünk tehet, hanem mert sem Berna, sem én nem voltunk még egész életünkben ennyire behavazva, mint most. Ez most egy ilyen félév. Sok klub elmaradt és már-már kuriózumnak számított ma, hogy volt mégis.

Amit írtam volna róluk az az, hogy most, hogy idén már nem a plébánia hittantermében vagyunk, azóta valamiért sokkal komolyabbak. Jó, persze, nőttek is egy évet, tehát egyáltalán nem biztos, hogy a hittanterem hiánya okozza a komolyabb gondolkodásukat, csak mégis ez a tapasztalatom, hogy amióta egymásnál vagyunk (meg az elmúlt években is, ha valamiért egymásnál találkoztunk), jóval komolyabb témákat is hozhatunk. Látszólag ők is élvezik és viselkedni is tudnak.

Amúgy ma métáztunk végig, mert jön az országos bajnokság 28-án. Jaj úgy örültem nekik. Megint nem láttam őket 3-4 hete kb. Már nem is tudom, mióta. Pedig minden nap átutazom Vörösváron az egyetem miatt, és sóvárogva néztem ki az ablakon. Hiányzott a klub. Jövő héten nagyszombat. Valószínűleg tartunk egy csendesebb, elmélyülős klubot.

Addig is szép hetet!


2006.12.30. 11:22 Idézet

Egy hónapja nem írtam ide. Nem az oldal elhanyagolása miatt (sajnos), sokkal inkább amiatt, hogy 2003. szeptembere óta ez volt a leghosszabb távolmaradásom a klubtól: 3 klub... :( + a mai. Egyszer dolgoznom kellett az eddigi legkorábbi lapzárta miatt, másszor övvizsgázni mentem Kecskemétre, aztán meg a karácsony előtti egyetemi vizsgáimra kellett készülnöm. De aztán 23-án szerencsére mindenkinek belefért még egy klub, ahol a sok kihagyásért cserébe csak játszottunk!

 

Aztán ma, 30-án meg vagy betegek, vagy nincsenek otthon, továbbá én is teljesen elvesztettem az időérzékemet és csak tegnap este 11-kor jutott eszembe, hogy másnap szombat. Nem is tudtam, hogy vannak most vele a gyerekek, lesz-e klub... Ezért a biztonság kedvéért felkészültem imával, mesékkel, beszélgetéssel és játékkal, felkeltem fél 9-kor, hogy még indulás előtt csináljak egy körtelefont. Kiderült végül, hogy ma nem lenne a legalkalmasabb klubberkodni, ezért a mai is elmarad. Persze semmi sem veszett kárba. Direkt olyan témával készültem, ami nem évül el, tehát jövő héten is jó lesz még! :)

Bogarasabb 2007-et mindenkinek!

 

Mica


2006.11.27. 21:36 Idézet

Most szombaton kicsit kevesebben voltunk, mivel 4-en is egy osztályba járnak, akik elmentek a hétvégén lelkigyaxira valamerre, így velem együtt öten voltunk. Ettől függetlenül is jól éreztük magunkat. Lényegében csak játszottunk, de persze tárgyaltunk is valamiről. Ismét az istenkép-témát vettük elő (az eddig bejött). A lényeg az volt, hogy mindenki gondolkodjon el rajta egy kicsit, majd mondja el, hogy ha időjárási jelenséghez hasonlítaná az Istennel való kapcsolatát, akkor mi lenne az és miért? Kicsit döcögősen indult a dolog, de aztán egészen őszinte és mélyen szántó válaszokat is kaptunk egymástól, amelyeket nagyon köszönök. Sokat tanultam főleg Bori válaszaiból, amelyeket komolyan köszönök neki! (Bori egyébként eddig Réka volt, de mostantól Borinak hívjuk, mert már van egy Rékánk és Bori tulképpen Gedai Borbála Réka…)

 

Aztán este meg mentünk bogárbálba. Persze csak a csoportvezetők, de ha 16 évesek lesztek, akkor már ti is jöhettek majd. Addig is itt olvashattok róla beszámolókat:

 

http://www.szentjanosbogar.freeblog.hu

 

Mica


2006.11.27. 21:24 Idézet

Jaj, de nem írtam meg, hogy mi volt kéthete.

Szóval a szokásos játék mellett most a röpimákról beszélgettünk egy csöppet. Hogy amolyan egymondatos imák is léteznek és alkalmazhatjuk őket bátran. Egy-egy alázattal és őszintén megfogalmazott kérés vagy hálaadás is ima, aminek ugyanúgy örül az Isten.

Most több mindenre nem emlékszem kapásból. Mesét is olvastam és beszélgettünk is róla még egy keveset, de nem ugrik be, hogy melyik volt az… No mindegy…

 

Mica


2006.11.11. 18:26 Idézet

Mindig is szerettem klubra járni és sosem hittem volna, hogy még annál is jobban fogok szeretni, mint amennyire éppen aktuálisan szeretek. Na, érted…

Most mégis ennek az esete áll fenn. Ismét csak nagyon pozitívan csalódtam a gyerekekben és az egész klubban. Egyszerűen rájöttünk, hogy komolyak is tudunk lenni, ha kell. Igenis képesek vagyunk egy témának megadni a kellő odafigyelést, és szerintem ezt le sem kell kopognom. Érezhetően felnőttünk a mélyebb témájú beszélgetésekhez és látszólag ezt senki sem ellenzi valamilyen hülyéskedéssel. Egy-egy találkozás már nem 9:1 arányban játék és beszélgetés, hanem kimondhatjuk, hogy 50-50%-ban témázás és játék, sőt az utóbbi két alkalommal többet is beszélgettünk, mint játszottunk. Királyság!!! :)

 

Ma a szokásos felajánló körrel, egy, a felajánlásokért elmondott Miatyánkkal és a szokásos indító imánkkal kezdtünk, majd vagy jó 20 percen át játszottuk Berna kedvenc játékát, a helycserélőst: valaki beáll középre, bekötjük a szemét, közben mindenki kap egy számot és leülünk körbe. A bekötött szemű mond két számot, akiknek helyett kell cserélniük úgy, hogy közben a vak nem kapja el őket.

A témázást a személyes istenképünk megismerésére éleztem ki a jól bevált regnumi imás könyv segítségével. A gyerekek becsukták a szemüket, én pedig kb. 5-10 perc leforgása alatt 10 különböző kérdést tettem fel nekik, amikre magukban kellett választ adniuk a saját szájízük szerint: Pl. A szemedben Isten inkább szimpla erdő vagy hegy? Miért? Isten inkább kő/szikla vagy szappanbuborék? Ismét csak miért? Isten erős szél vagy inkább suttogás? Stb… Majd egy bő 40-50 percen át beszélgettünk, néhol pedig egészségesen vitáztunk a kérdésekre adott válaszaikról. Fantasztikus volt, és nekünk is nagy élmény Bernával, hogy már olyannyira forog az eszük, hogy számunkra is új gondolatokat hallottunk a gyerekektől. Olyan elképzeléseket, amelyek nekünk sem jutottak még eszünkbe Isten létezéséről. A végén már-már a reinkarnációról kezdtünk vitázni, de megbeszéltük, hogy azt egy kicsit később fogjuk átbeszélni… :) Ismét csak köszönöm Nektek!

 

A végén még játszottunk egy rövidet és beavattuk új tagunkat, Réka barátnőjét, Rékát is. Egyben meg is ünnepeltük a már két Rékánkat, akiknek tegnap volt a nevük napja. Isten éltesse őket!

No meg izgultunk Adélért és Flóráért, akik épp a klub alatt mérték össze másokkal RSG-s tudásukat egy versenyen! Majd meséljétek el, hogy sikerült!!!

 

Izgalommal várom a jövő heti klubot is!

 

Mica


2006.11.06. 10:53 Idézet

Sziasztok!

 

No, amint többen is észleltétek, elmaradt a szombati klub. Remélem mindenkihez eljutott a hír és senki nem ment a templom elé hiába!

Szóval Szovátán voltunk egy Böjte Csaba-féle gyermekotthonban lelkigyakorlatot tartani.

 

Gyerekek! Felejthetetlen volt! Olyan összeszorult szívvel jöttem onnan haza, mint egy bogártáborból. Ha egy hetes lett volna, és nem 3 napos, akkor talán ütötte is volna az érzést.

Kb. 80, szülői szeretetre kiéhezett gyerek várt minket ott, akik már a megérkezésünk utáni első percben nekünk estek, ölelgettek, bevontak a játékaikba és egyéb tevékenyésgeikbe.

Hihetetlen élmény volt! Ilyen sűrűn még soha nem ölelgettünk szerintem embereket.

 

A legszívszorítóbb párbeszédem egy ebéd után az asztalnál maradva:

- A nevelő bácsinak van apukája?

- Igen, van.

- És anyukája?

- Anyukám is.

- De jó a nevelő bácsinak! (de ezt olyan szívszaggató hangon…)

 

Másik:

Add tovább a történetet játszottunk (egy valaki kitalál egy hosszú mondatot, megsúgja a mellette ülőnek, aki tovább adja és a végére pedig valami eltorzult mondat jön ki.)

Egy kisfiú mondata szinte nem torzult semmit a kör végére sem, kb. így hangzott:

- Tegnap apukám értem jött autóval és hazavit "XY településre" a családunkhoz...

(Sok éve nem sírtam már, de ekkor közel kerültem a könnyezéshez...)

 

A legtöbb felénk történő megnyilvánulásukban olyan szinten, olyan egyértelműen ki voltak éhezve a törődésre, akár csak egy simogatásra, egy ölelésre vagy egy puszira, hogy azt mi talán ki sem elégíthetjük soha, legfeljebb enyhíteni tudjuk a hiányérzetüket.

Még visszamegyünk! :)

 

Mica


2006.10.30. 21:20 Idézet

Remélem, nem vagyok egyedül vele, de én minden idők eddigi legjobb klubját könyveltem el a szombatival. A skacokkal (kicsik) egy egész órán keresztül beszélgettünk az 5-10 percesre szánt bevezető ima tartalmáról (és olyan meglátásaik voltak, hogy húúú).

Bizony, ahogy elnéztünk Titeket Bernával, látszólag Ti sem bántátok ezt, legalábbis egyáltalán nem lázadtatok, ami azt jelenti, hogy egyre komolyabbak vagytok és a játékok mellett tartalmas, az életünket befolyásoló témákról is tudunk már igen komolyakat beszélgetni és vitázni. Persze ígérem, a játékok nem maradnak el!

 

Az imát csakúgy, mint kéthete, a Regnum közösség által kiadásra váró imagyűjteményből vettem: Keresztvetés után leültünk körbe, becsuktuk a szemünket, majd kérdéseket soroltam fel lassan, amelyekre magukban kellett választ találniuk. Néhány példa:

  • „Ha Isten pólót készítene Neked, milyen feliratot tenne a pólódra?”
  • „Ha Isten egy vetélkedő műsort vezetne, milyen nyereményeket osztogatna a győztesnek?”
  • „Ha Isten házaló ügynök volna, mit próbálna eladni Neked?”
  • „Ha Istennek rádióműsora lenne, miről szólna az a műsor?”
  • „Ha Isten DJ volna ebben a műsorban, milyen zenék szólnának?”
  • A legviccesebb mégis az volt, amikor a „Ha Isten egy jó barátod lenne, aki felhív telefonon, mikor csörögne a telefon?” kérdést olvastam fel – abban a pillanatban megcsörrent a kinti telefon. :)

A kérdésekre adott válaszokról és az azokból levont következtetésekről közel egy órát beszélgettünk még, majd pedig, amikor a játékok következtek volna, bedobtam a köztudatba, hogy előző alkalommal igazi 56-osok élménybeszámolóit olvastam volna fel, hogy a suli mellett egy kissé alternatív módon emlékezzünk meg a forradalomról. Már-már féltem, hogy nekem esnek, amiért nem játszunk már, de ehelyett felcsillant a szemük, és kérték, hogy azt is olvassuk fel. A lányok beszámolóját tehát Berna olvasta, a fiúkét én, végül még 56-ról is beszélgettünk egy keveset, válaszoltunk a kérdéseikre, ahogy tudtunk.

Ezután még jött két mese (mert hát az is kell!) és végül már csak 20 perc játékra maradt időnk, de ez szerintem egyáltalán nem baj.

 

Nagyon büszkék voltunk Bernával rájuk!

Hiába ők a „kisebb” csoport, már ők is kezdenek „nagyokká” érni… :)

 

Mica


2006.10.22. 23:37 Idézet

Sajnos tegnap egyéni szoc.problemek miatt elmaradt a klub: betegség, szülinap, otthon segítés, iskolai program stb... :) Most nagy újításnak azt szeretnénk bevezetni, hogy ezentúl mindenki legkésőbb a klubot megelőző estéig szóljon nekem telefonon, ha biztosan tudja, hogy nem fog jönni, mert tegnap csupán két ember ért volna rá. :)

 

Amúgy ez lett volna: Berna új játékai, egy új imafajta (most nem lövöm le, majd jövő héten) és egy kis beszélgetés '56-ról, de kicsit másképp, mint ahogy az iskolai töri órán. Azaz öt 56-os rövid, izgalmas, személyes beszámolóját olvastuk volna föl, hogy a lelkünkben, amennyire csak tőlünk telik, átérezzük azt, mit is fogunk ünnepelni október 23-án.

 

No de mindegy. Feltaláltuk magunkat: Bernával kirándultunk egy jót! :)


2006.10.16. 23:17 Idézet

Állati jó klubunk volt 14-én, szombaton a kisebb bogarakkal. Legalábbis én annak éltem meg. :) És erről nem csak az idő jókedve tehetett (azaz a kellemesen hűvös, nem égetően napsütéses délelőtt a réten), hanem mi magunk: a gyerekek és remélem Bernával mi ketten is.

 

Ha kérdezik, sokat regélek a változatos klub fontosságáról, de nekem sajnos ez a leggyengébb pontom, amikor a szombat délelőttre való felkészülésemről van szó. Sajátos rossz tulajdonságom, hogy ha egy adott módszer bevált, hajlamos vagyok huzamosabb ideig leragadni annál, és van, hogy későn kapok észbe, vagy kapatnak észbe mások, mondván vagy erőteljesen utalva rá: „Mica, ez már uncsi!”

 

Akár így volt most, akár nem, ettől a héttől kezdve bizonyos részletekben új életet kezdünk az imaéletünk terén. Ugyanis nem rég került a kezembe a Regnum Marianum közösség „Ahol ketten vagy harmincan – 78 közösségi imádság” című félkész imakönyve, amelyből kisközösségek vezetői kereshetnek kedvükre a legkülönbözőbb közösségi imákból. Nos, amint a kicsik már tapasztalhatták, én is szemezgettem belőle. A kezdő imánk így a következő volt:

 

Egy spárgagombolyagot egymásnak keresztbedobálva egy nagy hálót alkottunk, jelképezve vele a közösségünket és az összetartozásunkat. Ezután mindenki kapott egy kis karkötőnyit belőle a csuklójára.

Ezután leültünk körbe, háttal egymásnak támaszkodva a kellemesen hűvös, őszi színekkel teli réten. Majd pedig egy rövid elcsendesülési relaxáció után felálltunk és kb. öt percet egyedül sétálva a kihaltnak tűnő, ugyanakkor több milliárd élőlénnyel teli réten, kerestünk legalább egy olyan természeti jelenséget, növényt vagy bármi mást a környékről, ami leginkább kifejezi az Istennel való kapcsolatunkat, vagy úgy általában az ember Istennel való kontaktusát. A végén pedig (ha tudtuk), ezt magunkkal hoztuk a körbe és megosztottuk egymással a tapasztalatainkat.

Olyan jó és változatos meglátásaik voltak, amelyekre nem is gondoltam volna talán sohasem, ha ők nem mutatnak rá. De hát nem ugyanabból a szemszögből szemléljük a világot. :)

 

Ezután mese, és az ima hosszúsága miatt csak egy rövidebb beszélgetés következett, amelyet jövő héten mindenképpen folytatni szeretnénk, mert még nagyon sok minden kihozható abból a témából, amit elkezdtünk: A mese arról szólt, hogy a vadludak milyen módszerekkel segítik egymást az ék-alakban repülés közben, és hogy mi, emberek ebből milyen példákat vehetünk át.

 

Végül 12-ig Berna vadi új játékai következtek: 80 éves kortól visszafejlődős, bekötött szemmel elváltoztatott hangon válaszolgatós, a válaszoló személyét kitalálós. Persze egyik sem volt poénoktól mentes! :)

Azt hiszem, most szombaton, aki akart, sokat tanulhatott a csapat tagjaitól!

 

Mica


2006.10.07. 21:39 Idézet

Egész szuperül zárult szerintem a mai klubunk a „kicsikkel”, akik már egyáltalán nem is olyan kicsik.

„Végre” nem métáztunk… :) Helyette az ima után vagy félórát játszottunk a réten Berna játéktárából. Többel is készült, de a másodiknál egészen leragadtunk (egy valaki arrébb sétál, a többiek addig kézen fogva egy sort alkotnak, majd a két végpont vezetésével amennyire csak lehet összegubancoljuk magunkat. Ekkor jön vissza a „kiment” emberke, aki megpróbál kibogozni minket).

Ezután három tanulságosságra törekvő mese következett. A másodikkal behatóbban is foglalkoztunk, beszélgettünk róla egy darabig. A lényege az volt, hogy az ember sokszor olyan dolgokra is képes, amelyekre nem is gondolt. Olyan rejtett tulajdonságaink vannak, amelyek eszünkbe sem jutnak, de ha igazán akarjuk, vagy éppen egy olyan élethelyzet adódik, ahol ezeket feltétlenül ki kell hozni magunkból, minden további nélkül képesek leszünk rá. Csak akarni kell. Csak hinni kell magunkban.

 

Mica


2006.09.30. 23:06 Idézet

Nem volt egyszerű a mai klub megszervezése. Legalábbis, ami a kicsik csoportját illeti. Két nappal ezelőttig úgy volt, hogy a vásárosdombói klubalapítási ceremónia miatt egyáltalán nem lesz klub. Végül kiderült, hogy Berna mindenképpen itthon lesz, így ő akár egyedül is tudná tartani, én pedig legfeljebb csak akkor jövök el, ha péntek éjjel emberi időpontban érek haza. Időközben Lőrinc is megkeresett, hogy métáznának a nagyokkal, amihez viszont kevesen vannak, menjünk hát mi is… Király! A kisklubberek úgyis annyira kérték a métát, így a "mi legyen"-téma megoldva. Az idő is szép! Métázni fogunk! Huh!

 

Végül tényleg emberi időpontban értem haza az éjjel, el tudtam hát jönni. Sőt, Zsófiék szíves vendéglátását élveztem fél órán keresztül, hiszen náluk még úgysem jártam eddig. Ideje volt. (hála-hála-hála!)

Végül – kisebb késéssel ugyan – kifulladásig, egészen fél 12-ig métáztunk. Ekkor a legtöbben feladták, és az eddig eltelt három év alatt először kórusban kérték, hogy az izzadságcseppjeikre való tekintettel, most előbb menjünk haza. Gyárekek! Többet kállene mozogni!!! Mi lesz így a bajnokságon, he?! Meg aztán kellett nektek annyira a métáért verni az asztalt az első klubon! J – Ha-ha! Hát most íme!

No, majd kitalálunk valamit...

 

Addig is ölelek mindenkit:

 

Mica


2006.09.24. 13:10 Idézet

Tegnap, szeptember 23-án tartottuk idei második klubunkat. Előző alkalommal kikérdeztük egymást, hogy ki mivel szeretne többet foglalkozni, hogy az ott elhangzottak fényében tervezhessük meg az idei évet. A „szavazatok” alapján nem adtak túl nagy leckét a gyerekek. Szinte kivétel nélkül, egyhangúlag a métázás került reflektorfénybe, ennek örömére tegnap csak métáztunk. (Ne aggódjatok, fogunk mást is…)

 

Meg aztán, amíg jó idő van és a templom harangját is építik, jobb, ha nem bent a teremben játszunk és beszélgetünk, hanem kint mozgunk.

 

Így végül kb. egy órán át ütöttük a labdát, róttuk a köröket és többszöri igazságosságra törekvő átalakítás után is hol az egyik, hol a másik csapat verte laposra a másikat. (Úgy tűnik, a csapatelosztás terén nem lennénk jó humánerőforrás-menedzserek.)

 

Ezután a pálya melletti, másfél méter magas, hatalmas kiterjedésű „susnyásban” rendeztünk spontán fogócskát szűk ösvényeket, folyosókat taposva az embermagasságú gazban. Izgi volt. Végül énekléssel zártunk.

 

Hazafelé pediglen a vonat érkezéséig beugrottunk szegény beteg Zsannánkhoz is.

 

FONTOS!

Sajnálom, hogy rögtön kihagyásokkal indulunk, de múlt héten a Közgyűlés miatt, jövő héten pedig egy halaszthatatlan utazásnak köszönhetően nem lesz klub. Atitiszi hívott meg minket magához, mert jövő héttől újabb bogárklubok indulnak el nála Vásárosdombón, és ezek megnyitó szentmiséjére vagyunk hivatalosak.

 

Mica


2006.09.10. 02:17 Idézet

No, az első klubunk is megvolt! Jó volt újra látni a klubberek arcát. Nagyon hiányoztak már mind, főleg, akikkel nyáron sem találkoztam. Nőnek is, mint a gomba. Emlékszem, 3 éve, mikor elkezdtem idejárni még mindegyikőjüket fel tudtam venni a nyakamba gond nélkül. Most is megpróbálkoztunk vele a polyén kedvéért, de 2-3 perc múlva le kellett tennem a legkönnyebbiket is, mert a gerincem bánta volna. És azt hiszem, nem én öregedtem annyit, hogy gyengébb lennék... :)

 

Szóval idén is belevágtunk a lovak közé, igaz, csak 20-30%-ban sikerült úgy, ahogyan terveztem, de a külső körülmények sok mindent nem tettek lehetővé, ezért kénytelen voltam egy cseppet improvizálni.

 

Az első hézag akkor adódott, amikor kiderült, hogy a harang felszerelése miatt nem lehetünk a templomban. Emiatt fél órás csúszással kezdtük az egészet Flóráéknál / Adéléknál. A másik gondom az volt, hogy nem gondoltam a jó időre és inkább benti játékokkal készültem. De végül sikerült "elütni" az időt:

 

Az ima után, és egy vicces, továbbá irtó hosszú "áldás" felolvasása után páros beszélgetéssel kezdtük az évet, ahol a gyerekeknek be kellett számolniuk egymásnak a nyárról, aztán a bogártáborról: "mi tetszett és mi nem?" (ezeket Emese fel is írta helyettem – köszi!), végül arról, hogy ki mit vár ettől az egész klubozástól idén: Azt hiszem, sokat fogunk métázni! :)

 

Ezután Adélt (9) és Flórát (11) köszöntöttük fel születésnapjuk alkalmából.

 

Majd egy tök új, még általam sem kipróbált játékot kezdtünk el, a "Hurka, kolbászt!" - Egy ember beáll középre, akinek bárki feltehet kérdéseket, de neki csak "hurka, kolbász"-t szabad válaszolnia (a kérdés szerint ragozva a választ) úgy, hogy nem szabad elnevetnie magát. Nevetés esetén helycsere a kérdezővel. Csak a vicc kedvéért mutattam meg ezt a játékot (no meg a többi inkább benti játék, mi meg a kertben voltunk), és azt hittem 5 perc után megunják, de nem. Vagy húsz percen keresztül röhögtettük egymást. Nem is akartam félbeszakítani. Majd legközelebb hozok valami "fejlesztőbbet" is. :)

 

Végül egy nagy énekléssel zártunk.

 

Sajnos a jövő héten máris elmarad egy alkalom a bogár Közgyűlés miatt, ahol nekünk Bernával kötelező a megjelenés. De aztán kéthét múlva rajzás! Utána folytatjuk a klubozást!

 

Mica


2006.09.09. 08:33 Idézet

Ejha, ma lesz az első klub. El sem hiszem, de kicsit izgulok. Talán egy olyan érzés van bennem, hogy akkor most valami maradandót kéne nyújtani, ami vonz, és amitől ebben az évben is szívesen jön mindenki. A biztonság kedvéért egy új játékoskönyvvel is bebiztosítottam magamat. Állati jó játékok vannak benne, bár még soha nem próbáltam őket! No majd most... :) Mica


2006.08.24. 13:15 Idézet

WoW! Kiskoromban nagyon sokáig csillagász szerettem volna lenni, de amikor rájöttem, hogy az nem a napi 8 órás csillagbambulásból áll, hanem megannyi fizikai számolással, félretettem az álmomat.

 

Amúgy hazajöttünk szeniorból! Sok új tapasztalattal és egy kis szemhéjfelkarcolással, két öltéssel összecérnázva egy szép kék madzaggal.

 

Mellesleg tök jó! Szeptembertől újból ninjutsuzni kezdek. Ezt már nagyon eldöntöttem, csak időm is legyen rá!

 

Mica


2006.08.24. 13:07 Idézet
hmmm...rájöttem hogy felettéb érdekelnek a csillagok..mert amikor leugrottunk egy napra a balatonra este nagyon késön jöttünk haza és a kocsibol egy csomo szép csillag látszott mintha megszolitana..kitudja lehet hogy azt mondták hogy hajrá tanulj meg mindent rolunk el is kezdtem tanulni...bár még nem sokat tudok roluk de egy csomo érdkes is van köztük amit nem is gondoltam volna:D és most bujom a könyveket...ami egyszer érdekel azt töviröl hegyire kitanulom:D..... Luca

[22-3] [2-1]

 
Üdv köztünk!


 
Mottó

Egy gyereket nem lehet jóvá szidni, csak jóvá szeretni!

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Bogaras linkek
 
Pilisi oldalak
 
Nézd meg ezt is
 
Még jól jöhet
 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre